2018. janárja óta a munkaügyi ellenőrök azt is vizsgálhatják, hogy a munkaadó nem alkalmaz-e pszichoterrort a dolgozói ellen. Bizonyos médiumok és szakszervezetek szerint a magyar munkahelyek jórésze átlag feletti stresszt rak a dolgozói nyakába, amely lehet a munkabér ki nem fizetése, a beteg ember táppénzre nem engedése (ellenkező esetben szankciók kilátásba helyezése), túlmunkáztatás, túldolgoztatás, teljesítménykényszer vagy éppen a szabadsággal való etikátlan és törvénybeütköző cselekedetek. Bár az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) emberei ellenőrizhetik, hogy egy adott cég megtesz-e mindent annak érdekében, hogy a napi robot okozta nyomást csökkentse a dolgozóin, azonban továbbra se legyenek illúzióink azzal kacsolatban, hogy határozott elmozdulás történne meg ezen a vonalon. 

Sok munkahelyen pszichoterror (mobbing) alatt tartják a dolgozókat. 

A mobbing gyakran ismétlődő pszichológiai terror, legalább egyszer egy héten és legalább fél éven keresztül tartó cselekedetek sorozata egy egyén vagy egy közösség részéről, amelyek egy vagy több egyén ellen irányulva azoknál mentális vagy fizikális kórtani jelenségekhez vezetnek.

Korábban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egyik tanulmányában lehetett olvasni arról, hogy a magyar munkahelyeken a dolgozók 3-4 %-a szenved munkahelyi pszichoterrortól. Ennek eszközei sokrétűek lehetnek, mint pl. egy főnök arroganciája, gyanúsítás, ledegradálás, gúnyolódás, kritizálás. A pszichoterrort megélő dolgozó teljesítménye csökken, hibákat követhet el, szélsőséges esetben pedig akár munkahelyi baleset vagy öngyilkosság is lehet a vége a dolognak. Sok munkahelyi mobbingból eredő munkahelyi balesetet vagy öngyilkosságot nem vizsgálnak és nincs is róla hivatalos kimutatás, pedig lehet, hogy akár meg is lepődnénk az eredményeken. 

Dr. Heinz Leymann német munkapszichológus tanulmánya alapján a munkahelyi zaklatások 40%-áért a főnök tehető felelőssé. Az már másik kérdés, hogy egy alkalmatlan vezető által irányított területen fellépő pszichoterror közvetett módon az ő felelőssége is. 

Sajnos azonban ha a munkaügyi ellenőrök találnak is erre vonatkozóan egyértelmű bizonyítékot, akkor is a minimális büntetést fogják kiszabni várhatóan, ami 30 ezerFt-tól indul.