Alapvetően nem létezik olyan, hogy csak jó főnök, vagy csak rossz főnök. Ott dőlhet el a dolog, hogy milyen légkört alakítanak ki a dolgozóknak a veztők. Ha valaki jó vezető, de néha van egy-egy rossz napja, attól még a beosztottai a jó oldalt élik meg és ez pozitívan hat a munkájukra is. De mitől is válhat valaki rossz főnökké? Lássuk!

1. Nincs akcióterv: ergo a dolgozó nem tudja, hogy merre is kellene haldania a munkának, vagy mit is várnak el tőle. Sokszor még a meglévő munkafolyamatokról sincs visszajelzés, amelyet a dolgozók közel 70% hiányolni szokott a főnökétől.
2. Csókosok: szinte minden nagyobb cégnél lehet hallani, hogy ez vagy az az ember csókos. Még ha nem is minden esetben helytálló is ezen kifejezés használata, azonban be kell látnunk, hogy vannak olyanok, akik előnyt élveznek. Pl. később jönnek be dolgozni, vagy elhúzzák az ebéd- (cigi-, vagy kávé-) szünetet, de retorzió sosem éri őket emiatt. De a sort hosszasan tudnánk folytatni, hogy milyen külön jogokat élveznek egyesek, pusztán a "csókosságukból" adódóan. 

3. Túl nagy elvárásai vannak: ezt ugye ismerjük. Túl sok túlóra, még gyorsabban kell dolgoznunk, még többet be kell vállalnunk, stb. Sokszor a saját egészségünk rovására is, ami úgy ki tud minket facsarni, hogy munka után a buszon állva elalszunk.
4. Egoista: túl sokat beszél magáról, a családjáról, a hétvégéjéről, meg úgy mindenről, ami őt érinti, de minket a legritkább esetben hoz szóba.
5. Hangulatingadozások és kitörések: egy ilyen főnök nem alkalmas vezetésre, hiszen feszültséget szít, és rontja az általános munkamorált.
6. Dicséretek hiánya: egy egészséges munkahelyen a dolgozók megdicsérése, vagy a pozitív visszajelzés néha csodákra képes. Ingyen van és sok főnök valahogy képtelen ezt mégis megtenni.
7. Az ügyfelek előtt kritizál vagy beszél csúnyán veled: kevés olyan dolog van, aminél rögtön rá tudjuk vágni, hogy rossz főnökkel van dolgunk, de aki ezt elköveti, az tutira nem alkalmas, hogy vezető beosztásban dolgozzon. Bár a jó vezetőknek is vannak néha rossz napjai, azonban olyan, mintha ők még a rossz napjukon is ügyelnének arra, hogy mások előtt ne degradálják le a saját dolgozóikat.

8. Munkahelyi mobbing: sokszor a főnökök a közvetlen elindítói egy munkahelyi pszichoterrornak. De ha nagy néha ritkán mégsem lenne hozzá közük, akkor egy rossz főnök elsiklik ezen dolgok felett és nem akarja megoldani ezen problémát, benne tartva a dolgozó(i)t egy feszült, stresszes állapotban, amely a csapat és a munkahely teljesítményét (egyúttal a vezető eredményeit is) egyértelműen rontja.
9. Ígéretek: ezek lehetnek a szabadsággal kapcsolatosak, vagy fizetésemeléssel, szabadnappal, vagy úgy bármivel kapcsolatosak. A rossz főnökök egyik ismérve, hogy szinte soha nem tartják be a szavukat.
10. Tévedhetetlen: önmagát megmentőként állítja be, akinek minden ötlete, akciója, cselekedete tökéletes, és ha hiba történik, az mindig egy másik ember (vagy dolgozó) hibája.
11. Hazug: vajon mit várhatunk el egy olyan embertől, aki folyamatosan hazudik? Ráadásul ezen ember a közvetlen főnökünk is? Csak az idegbaj van vele, hogy nem tudunk tervezni, megbízni benne, mert sohasem tudhatjuk, hogy hol fog keresztbe tenni, hol nem fogja betartani az ígéretét... Ráadásul hajlamosak az ilyen vezetők egy általuk parancsba kiadott munkahelyi folyamatot letagadni, ha érdekük úgy diktálja. 

A teljesség igénye nélkül soroltunk fel néhány pontot, amely jelezheti előre a számunkra, hogy bajban vagyunk a főnökünket illetően. De az, hogy megpróbáljuk-e kezelni, vagy szakmailag továbblépni, esetleg új munkahely után nézni, ezeket a helyzet adja. Mindahogy azt is, hogy talán még elviselhető a főnök a hibái ellenére is, de legalább ilyenkor mi tudjuk, hogy mire is számítsunk és ennek fényében nagyobb esélyünk van túlélni.